Skip to content
1883–1941

Emlékezés

Mihály Babits

A pókhálóra harmat esett: bús unalmamra egy könnycsepp ma este. A hold az égen párt keresett, a széles égen hasztalan kereste!

Már elhallgattak a madarak, annál hangosabban szóltak a tücskök. És szinte láttam a fény alatt ellengni a világot, mint a füstöt.

A fényen valami átfutott, bársonyok kápráztak előttem. A hangod is eszembe jutott, mely elszállt az örök időkben.

Cookies on Poetry Cove

We use cookies to remember your language preference and — only with your consent — to learn how Poetry Cove is used. You can change your mind any time.
Emlékezés · Mihály Babits · Poetry Cove