Sebtében eddig irtam;
Két hóra nem kevés;
Most, ím, erőt vesz rajtam
A régi csüggedés.
Hisz’ szép a nagy önérzet,
Kivált ha igaz is,
S merészen győzi röptét
A szárnyas Pegaz is.
Az én ágaskodásom
Nem ér egy fakovát:
Csak a cigány vagyok, ki
„Biztatja a lovát!”