Eh! mi a kő jutott hozzám,
Hogy nem megy az irka-firka;
Hiába van toll kezemben,
Csak bámúlok, mint a birka.
Gondolatim, mint a túzok,
Melynek összefagyott szárnya,
Gyalog mennek a föld szinén,
Egy sincs, aki fentebb járna.
Olyan próza minden részem,
Mint egy kalmár, aki számol...
De hisz’ én is azt teszem most!
Lám hol a bibéje, lám hol!
Úgy bizony, nagy számvetésbe
Merülék, tudnillik ebbe:
Egy dolog két vége közzül
Melyik kerül kevesebbe:
Egyenesen dobni tűzre,
Mihelyt megvevém, papírom...?
Vagy akkor tüzelni fel, ha
Költeménnyel teleírom...?