Bort vett magának a tudós;
Van hozzá tudománya,
Van eszköze: felbontja és
Izenként latra hányja:
Mi benne a szesztartalom,
Mi a cukor, a mézga?
Festőanyag, csersav, víz, lég
Mi fínom zagyvaléka?
S minden hogyan másul, vegyül? -
Eredmény az: midőn begyül
Hozzá néhány cimbora:
Ihatatlan a bora!
Bor-szedni jár a vén kupec;
Van néki „borpróbája”:
Nem oly tudákos eszköz az,
Csak nyelve, ínye, szája.
S megismeri a zamatost,
Véknyat, „testest”, kövéret;
Ez vén, „magát megette már”,
Ez fiatal, ez érett.
Hordószagút-mit nem visz el; -
S ha önkint nem ereszti fel
Hogy sok legyen, szapora:
Nagyon kapós a bora.
A nyelvnek is törvényeit:
Széppé, jóvá mi tészi:
Nyelvész urak jobban „tudják”.
A költő jobban „érzi”.