Skip to content
1704–1764

XXXI. ÉN MÁR NEM SZERETEK...

László Amade

Én már nem szeretek, Mert csak kétség! Azért is megvetlek, Már nincs hüség;

Te istentelen, Átkozott hitetlen, Szivem gyújtója, Cupidója!

Ezt jól megfontoljad, Gondoljad, S megtudjad, Vagy kinzója!

Miképpen esküdtél Tudom, tudod; Gyilkos hitegettél, Nem tagadod!

Már szivem bággyadott, Hóltig ellankadott, De nincs jutalma, Nyugodalma;

Ezt bánom, miveltem, Szenvedtem, Szerettem, Semmi haszna!

Végy azért más szivet Szerelmedben, Nálomnál hivebbet Gyötrelmidben:

Én már ezt megúntam, Magamrúl tanúltam, Ámbár sajnállom; Oh fájdalom!

Hogy eztet mint bánom, Távozom, Búcsuzom, Most megvallom.

Cookies on Poetry Cove

We use cookies to remember your language preference and — only with your consent — to learn how Poetry Cove is used. You can change your mind any time.
XXXI. ÉN MÁR NEM SZERETEK... · László Amade · Poetry Cove