Skip to content
1704–1764

XVII. AMORNAK FÁKLÁJA...

László Amade

Amornak fáklája, Szerelem’ példája, Hivségnek próbája, Szivem’ pátronája! -

Méltán igy nevezlek, És hiven szeretlek, Veled halok és élek. Musáknak szépsége

Didó delisége, Venus kegyessége, Thisbének hivsége, Gizmunda szerelme,

Astraea kegyelme - Vagy ezek’ érdeme. Ah! ki nem szeretne, Illyent nem kedvelne?

Jutalmát vehetne, Bár kőbül lehetne: Azért is imádlak, Csak téged vigyázlak,

Dicsérlek és áldlak. Drága személyedet, Cedrus termetedet, Édes beszédedet,

Kényes lépésedet Ha titkon vizsgálom, Csak aztat találom: Vagy éltem s halálom.

Engedj, igy szeretnem, Borúlva tisztelnem, Előtted szentelnem, Mint lámpás, elégnem;

Éltemet szivedben Csendessen végeznem, Engedd meg, én szivem!

Cookies on Poetry Cove

We use cookies to remember your language preference and — only with your consent — to learn how Poetry Cove is used. You can change your mind any time.