Skip to content
1704–1764

XC. SZIVEM CSÖNGETŐJE...

László Amade

Szivem csöngetője, Lelkem pengetője Kinomat megszánja Drága Mazolánnya,

Éltemnek födője, Ágyom lepedője, Karmazsin csizmája, Kedves bodzafája,

Pengő sarkantyuja Tüzecskémet fujja, Kesztyüben öt ujja, Alle-, Alleluja!

Gyöngyöm szép pártája, Piros pántlikája, Arany hosszu haja, Édes hazám’ fája,

Mézem’ édes lépe, Minden szépség’ képe, Mindeneknek szépe, Ezrek között épe;

Szemei ragyognak, Mint arany agyagnak, Ajaka mint kláris, Haja mint vér már is,

Csücsös két almája, Kegyes mellye tája, Katonás lépése, Gyöngyös egy pár késse,

Dereka szép merő, Kalapács az verő, Tánczos, könnyü, deli, Boldog, ki ezt leli!

Ránczos a szoknyája, De nem zubbonkája, Gyöngyös, csinos nyaka, Csókoló ajaka;

Minden tekéntete Egy ember élete; Hajnal mosolygássa, Ha nevet nyilása,

Személye elpirúl, Hó az vérrel újúl, Ha hallgat, úgy felel, Apró falatot nyel. -

Dinom azért dánom, Szeretlek, nem bánom, Jó kövér szalonnám, Illyen szép Illonám!

Cookies on Poetry Cove

We use cookies to remember your language preference and — only with your consent — to learn how Poetry Cove is used. You can change your mind any time.
XC. SZIVEM CSÖNGETŐJE... · László Amade · Poetry Cove