Skip to content
1704–1764

VI. NAGY SZENTSÉGE...

László Amade

Nagy szentsége, reménsége A kétségben esteknek, Dücsőssége, fényessége, Óh csillag légy népednek.

Hozzád kiáltlok, mert ohajtlak Számkivetésnek fia, Bízván látlok, szivbűl áldlok, Ez lesz szeretet dija.

Oh pátronám! az én órám, Engedd, tudjam, melly korán, Igaz anyám! kegyes dajkám, Szűkségben vigyázz reám.

Neked élek s neked halok, Benned bizom éltemet, Téged egyedűl tisztelni: Ez vigasztal engemet.

Oh nagy anya, hogy fullánkjo Kígyónak ne árthosson: Csalárdságo, hamis szava Engedd, ne vádolhasson.

Kegyes szent Szűz, im te hozzád Sirva bűnös borulok, Csak könyörülj, mert egyedül Hiv szivedhez fordúlok.

Végre halál ha megtalál, Bátorétsad szolgádat, Éltem folyta, gonosz volta, Mert rossz, kérjed fiadat.

Rendelt órát s víg minutát Lelkem hogy bátron várja: Légy pártfogóm és biztatóm Oh üdvösség asszonya!

Látod: sirok, tűled várok, Hogy könyörögj bűnömért Az báránynál, szent fiadnál, Ki szenvedett éltemért.

Kegyes anya, oh Mária! Nézd szivem nagy bánotját, Így halálom, hamum s porom Vegyed nagy áldozatját -

vagy: Vedd végső áldozatját. Amen.

Cookies on Poetry Cove

We use cookies to remember your language preference and — only with your consent — to learn how Poetry Cove is used. You can change your mind any time.
VI. NAGY SZENTSÉGE... · László Amade · Poetry Cove