Skip to content
1704–1764

CV. LÁLA, LALA, DALILA...

László Amade

Lála, lala, Dalila! Te vagy Pannus szívem, Habár volnék Sámsom is, Nincsen erőm, hivem:

Ha akarod, lángozom, Rajtad áll hévségem, Ha nem, - fázom; huss huss, Pannus én szerelmem.

Oh Jehova! már hova Menjek illy kétségben? Két ut vagyon előttem Igyekezetemben:

Balra szegény, ha megyek, Ki lép ösvényemben: Jobbra pedig nem lehet Ezer irigyemben.

Dinom dánom, azért is Desperátus vagyok; Dura, dura, erára, Bár gyötrelmim nagyok,

Tala, lalla, falalla, Mese ez másoknak, Szemrehányják és bánják, Kurvanyja azoknak!

Pannus, Pannus, -nus, -nus, -nus, Mi közi ezekhez? Fügét mutat, mi köze Az hamis szivekhez?

Kinek módja, zavaros Vizekben halásznyi, Tetszett szivet fog az ki, Mivel tud horgásznyi.

Cookies on Poetry Cove

We use cookies to remember your language preference and — only with your consent — to learn how Poetry Cove is used. You can change your mind any time.
CV. LÁLA, LALA, DALILA... · László Amade · Poetry Cove