Skip to content
1877–1919

SÍRNI, SÍRNI, SÍRNI

Endre Ady

Várni, ha éjfélt üt az óra, Egy közeledő koporsóra. Nem kérdezni, hogy kit temetnek, Csengettyűzni a gyász-menetnek.

Ezüst sátrak, fekete leplek Alatt lóbálni egy keresztet. Állni gyászban, súlyos ezüstben, Fuldokolni a fáklyafüstben.

Zörgő árnyakkal harcra kelni, Fojtott zsolozsmát énekelni. Hallgatni orgonák búgását, Síri harangok mély zúgását.

Lépni mély, tárt sírokon által Komor pappal, néma szolgákkal. Remegve, bújva, lesve, lopva Nézni egy idegen halottra.

Fázni holdas, babonás éjen Tömjén-árban, lihegve mélyen. Tagadni multat, mellet verve, Megbabonázva, térdepelve.

Megbánni mindent. Törve, gyónva Borulni rá egy koporsóra. Testamentumot, szörnyüt, írni És sírni, sírni, sírni, sírni.

Cookies on Poetry Cove

We use cookies to remember your language preference and — only with your consent — to learn how Poetry Cove is used. You can change your mind any time.
SÍRNI, SÍRNI, SÍRNI · Endre Ady · Poetry Cove