Skip to content
1877–1919

OBSITOS VITÉZ NÓTÁJA

Endre Ady

Aludni sem kell, Ébredni sem kell: Én vagyok, én vagyok Legboldogabb ember.

Semmi sem érte, Félig sem érte, Mit az én életem Pazarolt el érte.

Magyarért kár volt, Zsidóért kár volt, Ilyen szép életet Találni akárhol.

Asszonyért veszni? Magamért veszni? Hálás, hű fajomért? Tudom én már: semmi.

Vetődjék kocka, Nagy élet-kocka, Mégsem adom fejem Újból ilyen rosszra.

Jó vérem kellett, Rossz vérem kellett, De ha nőtt a bajom, Ki volt bajom mellett?

Elég az átok, Kacagós átok, Kedves várakozók, Én nem várok rátok.

Hajh, hivő voltam, Hajh, bolond voltam, De nem látnak soha Ilyetén bomoltan.

Mindenki védje, Keserűn védje A maga igazát, De én állok félre.

Cookies on Poetry Cove

We use cookies to remember your language preference and — only with your consent — to learn how Poetry Cove is used. You can change your mind any time.
OBSITOS VITÉZ NÓTÁJA · Endre Ady · Poetry Cove