Skip to content
1877–1919

IMÁDSÁG HÁBORÚ UTÁN

Endre Ady

Uram, háboruból jövök én, Mindennek vége, vége: Békíts ki Magaddal s magammal, Hiszen Te vagy a Béke.

Nézd: tüzes daganat a szívem S nincs, mi nyugtot adjon. Csókolj egy csókot a szívemre, Hogy egy kicsit lohadjon.

Lecsukódtak bús, nagy szemeim Számára a világnak, Nincs már nekik látnivalójuk, Csak Téged, Téged látnak.

Két rohanó lábam egykoron Térdig gázolt a vérben S most nézd Uram, nincs nekem lábam, Csak térdem van, csak térdem.

Nem harcolok és nem csókolok, Elszáradt már az ajkam S száraz karó a két karom már, Uram, nézz végig rajtam.

Uram, láss meg Te is engemet, Mindennek vége, vége. Békíts ki Magaddal s magammal, Hiszen Te vagy a Béke.

Cookies on Poetry Cove

We use cookies to remember your language preference and — only with your consent — to learn how Poetry Cove is used. You can change your mind any time.
IMÁDSÁG HÁBORÚ UTÁN · Endre Ady · Poetry Cove