A Hajnal, aki szeretőm volt
S egyetlen, akit el nem én hagytam,
Tegnap megállott cicomáson
Én miattam.
Ideges vállain a felhők
Patyolatai remegtek.
Így néznek vissza a volt szeretők,
Akik már nem szeretnek.
Ébredt a város, nyiló ablakok
Tátogtak, mint friss éhü szájak
S valahova gondoltam búsan,
Hol a Hajnalra várnak.
Óh, volt szeretőm, ha rózsás lábad
A svájci hegyeket tapossa,
Legyél bűnbánó asszony egy kicsit,
Szerelmi posta.
Az a másik is el akar hagyni
Az a másik is Hajnal-asszony,
Mondd, hogy szabaditson meg a gonosztól,
Nem is szeretett még, el ne hagyjon.