Skip to content
1877–1919

ÉN KIFELÉ MEGYEK

Endre Ady

Egy-egy szitok, szép szó, üvöltés Jön messziről még-még utánam, Zúgó fülemig alig ér el, Mértföldeket lép-lép a lábam:

Én kifelé megyek. Hátul: egyre messzebb az Élet, Elől: jön-jön az Ismeretlen, Nem gyűlölöm, kiket gyűlöltem,

Nem szeretem, kiket szerettem: Én kifelé megyek. Mit hagyok itt, nem is tudom már, Messzebb-messzebb visz minden óra.

Fekete-zöld babérfák terhe Esőzik a bús távozóra: Én kifelé megyek.

Cookies on Poetry Cove

We use cookies to remember your language preference and — only with your consent — to learn how Poetry Cove is used. You can change your mind any time.
ÉN KIFELÉ MEGYEK · Endre Ady · Poetry Cove