Skip to content
1877–1919

ÉN ERŐSZAKOS IFJÚSÁGOM

Endre Ady

Birkózó ember sohse birkóztam Olyan elszántan, istentelenül Magammal és maradt erőmmel, Mint most, hogy súlyos veszedelme ül

Nyakamon a vénségnek. Minden kétségem: a csak-azért-sem, Minden gőg-gondom: megmutatom S rohanok mohó szilajsággal

Illetlenül fiatal utakon Vissza az ifjuságba. Áldott kifacsarása a szívnek, Luciferi megszegülés: mohón,

Akarón, ifjakat alázva, Frisst-dobogva az Élet-dobogón: Élet, állok elébed. Kis elkopók és beletörődők,

Szánjatok engem s irigyeljetek: Így nem élhetnek hitvallásban Csak Jézushoz meghívott gyermekek, Akik nem félnek élni.

Így lép egy Úr sírjának feléje, Ki szégyenli ranggal a kimulást S nem sikolhat ki a szivéből Élete, lelke és az Ifjúság

S ifjan megy a Halálnak.

Cookies on Poetry Cove

We use cookies to remember your language preference and — only with your consent — to learn how Poetry Cove is used. You can change your mind any time.
ÉN ERŐSZAKOS IFJÚSÁGOM · Endre Ady · Poetry Cove