Skip to content
1877–1919

AZ ÖRÖK GYERMEKSÉG

Endre Ady

Édes átok: Utolsó napig és hajszálig Gyermek-szemmel Nézni a világot.

Újra-újra Megborzaszt az emberi rosszság, Szepegéssel Borzalomba fúlva.

Kérded, kérded: Mért nem vagyunk mind tiszták és jók? S jön a válasz S a választ nem érted.

Jön a válasz S úgy hallgatod, mint riadt gyermek S reszketsz, mint fa, Félig-zöld és száraz.

S szólsz: bús kincsem, Te, szakadatlan, vén gyermekség, Úgy imádlak: Egyebem úgysincsen.

Cookies on Poetry Cove

We use cookies to remember your language preference and — only with your consent — to learn how Poetry Cove is used. You can change your mind any time.
AZ ÖRÖK GYERMEKSÉG · Endre Ady · Poetry Cove