Az Eddig így szól: »ámen,
Én vagyok utolsó Urad,
Az Eddig és tovább nem«.
Hatalmas Isten az Eddig.
Lábamnál örvény-árok:
Itt a Határ és itt a Vég.
Más végek és határok
Feneketlen kútba csalnak.
Torpantan, de imával
Térdelek e nagy Úr előtt
S bűnömre lelkem rávall:
Jaj, valóban, messze jöttem.
Az Eddig így szól: »várj még«
És én várok balgatagon,
Mintha valamit várnék:
Eddig-Isten így akarja.
Be kár, hogy kinek szállni
Valamikor hit adatott,
Árok előtt megállni,
Halottasan, parancsolják.
Be kár ez a rút ámen,
Hogy minden véges, jaj, be kár
S hogy eljön a tovább nem,
Hatalmas Isten az Eddig.