Skip to content
1877–1919

APÁMTÓL, ANYÁMTÓL JŐVÉN

Endre Ady

Anyám hangjában szomoruság, Apám hangjában vad feledés. Jaj, be kicsiny az élet, Be kevés, be kevés.

Hiszen ők cselekvék, hogy élek, Hogy sokat és nagyot akarok. Hallgatnak s én rettegve Érzem, hogy ki vagyok.

Be csoda, hogy vagyok és élek, Hogy nem unom meg s ujra merek. Verset írok és holnap, Már holnap megyek.

Cookies on Poetry Cove

We use cookies to remember your language preference and — only with your consent — to learn how Poetry Cove is used. You can change your mind any time.
APÁMTÓL, ANYÁMTÓL JŐVÉN · Endre Ady · Poetry Cove