Skip to content
1877–1919

A NAGY PÉNZTÁRNOK

Endre Ady

»Gyere.« (Szólott a nagy Pénztárnok S ömlöttek elébem az ezrek.) »Gyere, nyavalyás, nyűgös ember, Most kifizetlek.«

»Bajjal születtél: itt az ára. Néhány bankó, mert sok husáng ért. Tekercs-arany a kora-csókért, Az ifjuságért.«

»Szemed, szived, gerinced béna? Zúg a fejed, kerül az álmod? Én most mindent, amit csak adtál, Aranyra váltok.«

»Itt a napszám, mert sokat sírtál. Itt a vérdíj, hogy magyar lettél. Itt a pénz, mert sokat nótáztál, Sokat szerettél.«

»Nagyon hittél, nagy fizetést kapsz. Elpoklosodtál: itt a bére. Itt a kínod, itt a reményed S a szíved vére.«

»Eredj.« (Szólott a nagy Pénztárnok És én nem bírtam elinalni.) »Ki vagy fizetve, béna koldus S most meg fogsz halni.«

Cookies on Poetry Cove

We use cookies to remember your language preference and — only with your consent — to learn how Poetry Cove is used. You can change your mind any time.
A NAGY PÉNZTÁRNOK · Endre Ady · Poetry Cove