Skip to content
1877–1919

A MUSZÁJ-HERKULES

Endre Ady

Dőltömre Tökmag Jankók lesnek: Úgy szeretnék gyáván kihúnyni S meg kell maradnom Herkulesnek. Milyen hígfejüek a törpék:

Hagynának egy kicsit magamra, Krisztusuccse, magam megtörnék. De nyelvelnek, zsibongnak, űznek S neki hajtanak önvesztükre

Mindig új hitnek, dalnak, tűznek. Szeretném már magam utálni, De, istenem, ők is utálnak: Nem szabad, nem lehet megállni.

Szeretnék fájdalom-esetten Bujdosni, szökni, sírni, fájni. De hogy ez a csürhe nevessen? Szegény, muszáj-Herkules, állom,

Győzöm a harcot bús haraggal S késik az álmom s a halálom. Sok senki, gnóm, nyavalyás, talmi, Jó lesz egy kis hódolás és csönd:

Így nem fogok sohse meghalni.

Cookies on Poetry Cove

We use cookies to remember your language preference and — only with your consent — to learn how Poetry Cove is used. You can change your mind any time.
A MUSZÁJ-HERKULES · Endre Ady · Poetry Cove