Skip to content
1877–1919

A MA KIEBRUDALTJAI

Endre Ady

Homlokukon ábrája a Jövőnek, Sokszor ők maguk sem akarják S mégiscsak összeverődnek. Ősök ők a Jelenben, valahányan

S majd valamikor lesznek élők Újféle ember-fajtákban. Nézik egymást gyűlölve és szeretve, Muszáj, hogy egymást megtalálják:

Rájuk van a Jövő vetve. Jönnek, élnek és talán meg se halnak: Kiebrudaltjai a Mának S apjai a diadalnak.

Cookies on Poetry Cove

We use cookies to remember your language preference and — only with your consent — to learn how Poetry Cove is used. You can change your mind any time.
A MA KIEBRUDALTJAI · Endre Ady · Poetry Cove