A Gyülekezet sátorába
Vagyok galambokkal, kosokkal,
Csaknem tizenöt év óta már
Tüzes, ezer áldozatokkal.
Rézoltárod tüzét véremmel
Hiában öntöztem, nagy Isten,
Sem a te tüzed, sem az enyém
Nem lohadtak vad ereinkben.
És szerencséd elküldésére
Kegyelmedet hiába várom:
Aranykincset érő szép vérem
Ott pusztul el a rézoltáron.
A Gyülekezet sátorában
Nem szabad gyávának sem lenni
S tüzes, ezer áldozatokkal
Nem vagyok mégis semmi, semmi.