Skip to content
1877–1919

A FONTAINEBLEAU-I ERDŐBEN

Endre Ady

Sárga ákácok bánatos zápora Veri az arcom: A Bonaparték dúlt erdejében Vidor szemekkel vígakat alszom.

Szomszéd tisztáson ajkak csettintenek, Nagy karolásnak Tüzelő zaja vág a fülembe: Itt is öröm van és itt is másnak.

Itt is szeretnek, itt is nagy az öröm, Itt is lihegnek, Pedig a csókok és az ákácok Itt se tartóbbak és itt se szebbek.

Nászágyat vert itt tán egy párisi pár S kacagva játszott, Kacagva csókolt s észre se vette Mint hullnak rá a sárga ákácok.

Csókoljatok csak, okos szerelmesek, Bolondul, szépen. Ez az igaz csók: a Bonaparték Sárga ákácos, dúlt erdejében.

Cookies on Poetry Cove

We use cookies to remember your language preference and — only with your consent — to learn how Poetry Cove is used. You can change your mind any time.
A FONTAINEBLEAU-I ERDŐBEN · Endre Ady · Poetry Cove